JiMin történet

   "JiMin. Az igazi nevem Park JiMin. 1995. Október 13-án születtem, Busanban. Ugyan az a fellépő nevem, mint az eredeti. Szó volt névváltoztatásról, olyan példák jöttek szóba, mint Baby J, Baby G vagy Young Kid, de a végén, de legvégül az eredetinél maradtunk. SUGA szerint is ez hangzott a legjobban. Minden nap néztem az arcom és arra gondoltam, hogy „Változott egy kicsit az arcom?” De az emberek körülöttem, mindig azt mondták, hogy csak azért mert sokat fogytam. A szüleim nagyon aggódtak miattam, keveset láttak és amikor találkoztunk néhány percre folyamatosan azt kérdezgették, hogy eszek-e rendesen. Személy szerint én szerintem helyesebbé váltam a diéta alatt… ezért is van a rajongóknak rólam képük. (nevet) Ugyan azt ettem, mint a többiek, csak én többet töltöttem az edzőteremben, mint ők. Nem nagyon éreztem változást, miután megjelentek a kockáim… De igazából akkor döbbentem rá, hogy mennyit is változtam, amikor a színpadon álltam először és a közönség reagált. Emlékszem, mikor lejöttem a színpadról elém állt egy régi ismerősöm és azt mondta: „JiMin nagyon jó a tested, az első találkozásunk óta nagyon sokat változtál!” Nem tudtam megszólalni, kicsit kínos volt. (nevet)  A ’No More Dream’ koreográfiájának, annak a részét nem nagyon szerettem, amikor a srácok egy sorban állnak és én végig futok a hátukon. Sajnáltam őket, azért mert megrúgom őket. Sokszor előadás után felhívtam őket és azt mondtam: „Ah, Sajnálom… Azt amit tettem. Fájt nektek?” JungKook pedig mindig azt mondta: „Voltaképpen hallani lehetett a rúgás hangját.”

    Poppin-t nyolcadik osztály óta tanulok és akkor kezdett el nagyon érdekelni, amikor megláttam Rain sunbaenim egyik fellépést. Ezután átiratkoztam a Busan High School of Art középiskolába ahol modern táncot tanultam majd a második évben a tanár indíttatására elmentem egy cég meghallgatására. Modern tánc tanulása közben egyszer táncoltam a TVXQ sunbaenim-ek számát a ’Mirotic’-ot a barátaimmal és a reakció nagyon jó volt. Ez hamar elterjedt és… elkezdtem híressé válni. (nevet) JungKook egyszer azt mondta: „Hyung a lányok kint várnak a fürdőszoba előtt!” Folyamatosan megviccelt. Ez az én első és utolsó emlékem.

   Miután végeztem a táncpróbával és tükörbe néztem, az arcom nagyon koszos és megviselt volt, de rajtam kívül még nyolcan voltak a teremben és annyira esetlenül éreztem magam. Többet vettem volna fel a táncot, ha egyedül vagyok mint így. (megj.: ha felveszi a táncot majd megnézi, tud pontosítani egy-egy lépésen.) Én mivel én voltam az, aki utoljára csatlakozott a csapathoz, így nekem többet és keményebben kellett dolgoznom. Jin azt mondta: „JiMin nagyon sokat gyakorolsz, amikor csak a szabad időd engedi. Naponta csak három órát alszol, aggódok miattad és attól is félek, hogy halálra táncolod magad!”

   Egyszer írtam egy dalszöveget, és oda adtam SUGA-nak, mire ő csak ennyit mondott: „Ezt nevezed te dalszövegnek?” Mutatott nekem egy dalszöveget, amit a későbbiekben fel is használt, majd azt mondta: „Ehhez képest a tied gyerek dal!”

   Sokat törődök a bőrápolással is, sokszor tisztítom le az arcom, egy-egy hosszú nap után, gondosan ügyelek a pórusok kitisztítására is. Van egy pont az arcomon, ami tisztítás, majd szárítás után három másodperccel ugyan úgy elkezd fényleni, mintha meg sem csináltam volna rutint. (nevet)" 

Fordította: Mimi